Az utolsó császárné
Időpont: 2020.10.08., 19:00
Helyszín: Koreai Kulturális Központ, színházterem (1023 Budapest, Frankel Leó út 30-34.)
SAC
on Screen - A Szöuli Művészeti Központ vetítés-sorozata
Az
utolsó császárné
2020. 09. 25-én és 10.08-án
Játékidő: 75 perc
2015-ös előadás felvételről
Regisztráció a szeptemberi vetítésre
Regisztráció az októberi vetítésre
Az utolsó császárné – egy műfajtörténeti
jelentőségű koreai musical
Az utolsó
császárné (koreaiul: 뮤지컬 명성황후)
Mjongszong, Kodzsong király hitvesének életét dolgozza fel. A darab Dél-Korea
első saját gyártású musicale, és egyben első kasszasikere a műfajban, amely
1995-ben készült el Peter Casey közreműködésével. A Yun Hojin rendezte darab alapjául
a neves dél-koreai író, Yi Mun Yol történelmi regénye szolgált, zenéjét Kim
Huigap, a dalszövegeket Yang Inja szerezte.
A musical mind hazai, mind nemzetközi színtéren
sikert aratott, és ezzel a koreai musical meglehetősen rövid történetének
meghatározó darabjává vált.
Az utolsó császárné az első koreai musical,
amely több mint 1000 előadást ért meg és több mint másfél millió ember látta
világszerte. Játszották a New York-i Állami Színházban (ma David H.
Koch Színház) 1997-ben és 1998-ban: mindkét előadásról pozitívan
nyilatkoztak a kritikusok. 2002-ben a londoni West End-ben, 2003-ban a Los
Angeles-i Kodak Színházban, majd 2004-ben a torontói Hummingbird Centre-ben
került színpadra.
A musical a koreai Min királyné valós történetén alapul. Karizmatikus vezetőként Korea modernizációjára törekedett az 1800-as évek közepén, azonban a japánok 1895-ben orvul meggyilkolták. A királyné segített a férjének, Kodzsong királynak megnyitni az ország kikötőit a nyugati nagyhatalmak előtt, s ezzel felszámolni Korea „remetekirályság” státuszát. A királyné halála után Japán könnyűszerrel annektálta Koreát. A lenyűgöző jelmezek, a harcművészeti elemeket is tartalmazó dinamikus koreográfia kiemelik az izgalmas és felkavaró momentumokat, amelyek gyújtópontjában a hataloméhesnek bélyegzett császárné áll.
Produkció: A-com International, Szöuli Művészeti Központ
Rendezte: Yun Hojin
Yi Munyol regénye alapján
Színpadra adaptálta: Kim Gwanglim
Szövegkönyv: Yang Inja
Zene: Kim Huigap
Hangszerelés: Peter Casey
Zenei vezető: Kim Munjeong, Kim Kil-lyeo
Látványtervező: Jeong Seongbok
„Akárki
látja, lenyűgözőnek fogja tartani!”
(Anita
Gates, The New York Times, 1998)
„Elsőrangú!”
(Ward Morehouse, New York Post)
„Pazar!
Minden tekintetben kiváló, erőteljes, érzelemgazdag előadásmód.”
(ED
Kaufman, Hollywood Reporter)
„Lélegzetelállító
látvány!”
(Robert L.
Daniel, Variety)
Történelmi háttér
Csoszon 1392-1897 között egységes, önálló államalakulat volt a Koreai-félszigeten. A királyság 1897-ben szűnt meg, amikor utolsó uralkodója, Kodzsong király az erőszakos japán terjeszkedés elleni elkeseredett próbálkozásként 1897. október 12-én koreai császárrá kiáltatta ki magát, létrehozva ezzel a Koreai Császárságot. Kodzsong király 1866. március 21-én vette feleségül Min hercegnét, aki régensként uralkodó apósa visszalépése után aktívan részt vett az államügyek irányításában. A királyné az egyre erősödő japán befolyást az oroszok felé való nyitással igyekezett ellensúlyozni. Határozott fellépésére válaszul a japánok 1895. október 8-án bérgyilkosokkal megölették. Tragikus halála után két évvel, a Koreai Császárság kikiáltásakor Mjongszong néven posztumusz császárnéi címet kapott.
Cselekmény
Csoszon utolsó királya, Kodzsong 1886-ban feleségül veszi Min hercegnét. Az újdonsült királyné megesküszik, hogy a nép anyjaként mindenben hűségesen szolgálja férjét. Hong Gyehun első helyezést ér el a katonai akadémia vizsgáján és a királyi testőrség kapitánya lesz.
A királyné, miután elveszti gyermekét, hívatja a sámánt, hogy az közvetítse kérését az égiek felé: ajándékozzák meg egy fiú utóddal. Mindeközben amerikai, francia és német kereskedők arra kérik Koreát, hogy nyissa meg kikötőit, azonban a király befolyásos apja konzervatív politikai nézeteket vall, ezért erőszakkal elüldözi őket.
Végre megszületik a trónörökös, a királyné pedig rábeszéli férjét, hogy vegye kezébe az ország irányítását. 1882-ben fellázad a konzervatív hadsereg, a királyné vidékre menekül a családjához, Daewon-gun, az após pedig újra hatalomra kerül. A japán nagykövet követeli a lázadók vezérének kivégzését, és azt, hogy Csoszon nyilvánosan kérjen bocsánatot a japán királytól és fizessen pénzbeni kártérítést.
Végül a királyné visszatér a palotába és a királlyal együtt ígéretet tesznek, hogy védelmükbe veszik az országot. Korea megnyitja kikötőit a külföldi nagyhatalmak előtt, és ennek örömére a királyi pár fényűző fogadást rendez, megünnepelve Csoszon nagyságát. Miura, a japán miniszter megbízottja egy csapat bérgyilkossal a királyné likvidálását tervezi, aki szerinte a japán expanzionista politika útjában áll.
Miura megkezdi a
„rókavadászat” néven emlegetett akciót a királyné ellen. Hong Gyehun jelenti a
királynőnek a japánok mozgolódását, és megesküszik, hogy az élete árán is
védelmezi a királynét. A japán bérgyilkosok
betörnek a palotába, megölik Hong Gyehun-t, az udvartartást, majd végül a
királynét is, testét pedig meggyalázzák. A gyászoló nép
előtt megjelenik a királyné szelleme, aki arra biztatja népét, hogy küzdjenek
és építsék fel a modern
Szereposztás
Min királyné: Shin Youngsuk
Hong Gyehun: Park Songkwon
Gojong király: Park Wan
A király apja: Jeong Uiwuk
Miura: Kim Dohyeong
SAC
on Screen - A Szöuli Művészeti Központ vetítés-sorozata
A Szöuli Művészeti Központ műsora
nagyképernyőn, bárhol, bármikor! A sorozat célja, hogy a jelenlegi járványügyi
helyzetben bárki élvezhesse a művészeti központ kiváló előadásait, amelyek
között szerepel opera, balett, komolyzene, színházi előadás, kortárs tánc,
valamint fotó- és mozgókép kiállítás.
A képernyőn nemcsak a művészek mimikáját és mozdulatait láthatjuk jobban, hanem érdekes színpadi megoldásokat is, sőt, még a kulisszák mögé is bepillanthatunk. A Szöuli Művészeti Központ életre szóló színházi élményeket kínál, lehetőséget ad, hogy felfedezzük a koreai előadó-művészeteket és művészeket. A budapesti Koreai Kulturális Központ 2020-ban különleges, Korea-specifikus musicaleket és világhírű koreai komolyzenészeket mutat be, abban a reményben, hogy a koreai előadó-művészet közelebb kerül a magyar közönséghez.
- melléklet