Programok

KOREAN CULTURAL CENTER

  • Programok
  • Előadás

Az utolsó császárné

2020.09.10 | 895 Hit


Időpont: 2020.10.08., 19:00

Helyszín: Koreai Kulturális Központ, színházterem (1023 Budapest, Frankel Leó út 30-34.)



SAC on Screen - A Szöuli Művészeti Központ vetítés-sorozata

Az utolsó császárné


2020. 09. 25-én és 10.08-án


Játékidő: 75 perc

2015-ös előadás felvételről


Regisztráció a szeptemberi vetítésre


Regisztráció az októberi vetítésre

 

Az utolsó császárné – egy műfajtörténeti jelentőségű koreai musical

 

Az utolsó császárné (koreaiul: 뮤지컬 명성황후) Mjongszong, Kodzsong király hitvesének életét dolgozza fel. A darab Dél-Korea első saját gyártású musicale, és egyben első kasszasikere a műfajban, amely 1995-ben készült el Peter Casey közreműködésével. A Yun Hojin rendezte darab alapjául a neves dél-koreai író, Yi Mun Yol történelmi regénye szolgált, zenéjét Kim Huigap, a dalszövegeket Yang Inja szerezte.

A musical mind hazai, mind nemzetközi színtéren sikert aratott, és ezzel a koreai musical meglehetősen rövid történetének meghatározó darabjává vált.

Az utolsó császárné az első koreai musical, amely több mint 1000 előadást ért meg és több mint másfél millió ember látta világszerte. Játszották a New York-i Állami Színházban (ma David H. Koch Színház) 1997-ben és 1998-ban: mindkét előadásról pozitívan nyilatkoztak a kritikusok. 2002-ben a londoni West End-ben, 2003-ban a Los Angeles-i Kodak Színházban, majd 2004-ben a torontói Hummingbird Centre-ben került színpadra.

A musical a koreai Min királyné valós történetén alapul. Karizmatikus vezetőként Korea modernizációjára törekedett az 1800-as évek közepén, azonban a japánok 1895-ben orvul meggyilkolták. A királyné segített a férjének, Kodzsong királynak megnyitni az ország kikötőit a nyugati nagyhatalmak előtt, s ezzel felszámolni Korea „remetekirályság” státuszát. A királyné halála után Japán könnyűszerrel annektálta Koreát. A lenyűgöző jelmezek, a harcművészeti elemeket is tartalmazó dinamikus koreográfia kiemelik az izgalmas és felkavaró momentumokat, amelyek gyújtópontjában a hataloméhesnek bélyegzett császárné áll.



Produkció: A-com International, Szöuli Művészeti Központ

Rendezte: Yun Hojin

Yi Munyol regénye alapján

Színpadra adaptálta: Kim Gwanglim

Szövegkönyv: Yang Inja

Zene: Kim Huigap

Hangszerelés: Peter Casey

Zenei vezető: Kim Munjeong, Kim Kil-lyeo

Látványtervező: Jeong Seongbok


„Akárki látja, lenyűgözőnek fogja tartani!”

(Anita Gates, The New York Times, 1998)

 

„Elsőrangú!”

(Ward Morehouse, New York Post)

 

„Pazar! Minden tekintetben kiváló, erőteljes, érzelemgazdag előadásmód.”

(ED Kaufman, Hollywood Reporter)

 

„Lélegzetelállító látvány!”

(Robert L. Daniel, Variety)


Történelmi háttér

Csoszon 1392-1897 között egységes, önálló államalakulat volt a Koreai-félszigeten. A királyság 1897-ben szűnt meg, amikor utolsó uralkodója, Kodzsong király az erőszakos japán terjeszkedés elleni elkeseredett próbálkozásként 1897. október 12-én koreai császárrá kiáltatta ki magát, létrehozva ezzel a Koreai Császárságot. Kodzsong király 1866. március 21-én vette feleségül Min hercegnét, aki régensként uralkodó apósa visszalépése után aktívan részt vett az államügyek irányításában. A királyné az egyre erősödő japán befolyást az oroszok felé való nyitással igyekezett ellensúlyozni. Határozott fellépésére válaszul a japánok 1895. október 8-án bérgyilkosokkal megölették. Tragikus halála után két évvel, a Koreai Császárság kikiáltásakor Mjongszong néven posztumusz császárnéi címet kapott.


Cselekmény


Csoszon utolsó királya, Kodzsong 1886-ban feleségül veszi Min hercegnét. Az újdonsült királyné megesküszik, hogy a nép anyjaként mindenben hűségesen szolgálja férjét. Hong Gyehun első helyezést ér el a katonai akadémia vizsgáján és a királyi testőrség kapitánya lesz. 

A királyné, miután elveszti gyermekét, hívatja a sámánt, hogy az közvetítse kérését az égiek felé: ajándékozzák meg egy fiú utóddal. Mindeközben amerikai, francia és német kereskedők arra kérik Koreát, hogy nyissa meg kikötőit, azonban a király befolyásos apja konzervatív politikai nézeteket vall, ezért erőszakkal elüldözi őket. 

Végre megszületik a trónörökös, a királyné pedig rábeszéli férjét, hogy vegye kezébe az ország irányítását. 1882-ben fellázad a konzervatív hadsereg, a királyné vidékre menekül a családjához, Daewon-gun, az após pedig újra hatalomra kerül. A japán nagykövet követeli a lázadók vezérének kivégzését, és azt, hogy Csoszon nyilvánosan kérjen bocsánatot a japán királytól és fizessen pénzbeni kártérítést. 

Végül a királyné visszatér a palotába és a királlyal együtt ígéretet tesznek, hogy védelmükbe veszik az országot. Korea megnyitja kikötőit a külföldi nagyhatalmak előtt, és ennek örömére a királyi pár fényűző fogadást rendez, megünnepelve Csoszon nagyságát. Miura, a japán miniszter megbízottja egy csapat bérgyilkossal a királyné likvidálását tervezi, aki szerinte a japán expanzionista politika útjában áll.

Miura megkezdi a „rókavadászat” néven emlegetett akciót a királyné ellen. Hong Gyehun jelenti a királynőnek a japánok mozgolódását, és megesküszik, hogy az élete árán is védelmezi a királynét. A japán bérgyilkosok betörnek a palotába, megölik Hong Gyehun-t, az udvartartást, majd végül a királynét is, testét pedig meggyalázzák. A gyászoló nép előtt megjelenik a királyné szelleme, aki arra biztatja népét, hogy küzdjenek és építsék fel a modern Csoszont.


Szereposztás


Min királyné: Shin Youngsuk

Hong Gyehun: Park Songkwon

Gojong király: Park Wan

A király apja: Jeong Uiwuk

Miura: Kim Dohyeong


SAC on Screen - A Szöuli Művészeti Központ vetítés-sorozata

A Szöuli Művészeti Központ műsora nagyképernyőn, bárhol, bármikor! A sorozat célja, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetben bárki élvezhesse a művészeti központ kiváló előadásait, amelyek között szerepel opera, balett, komolyzene, színházi előadás, kortárs tánc, valamint fotó- és mozgókép kiállítás.


A képernyőn nemcsak a művészek mimikáját és mozdulatait láthatjuk jobban, hanem érdekes színpadi megoldásokat is, sőt, még a kulisszák mögé is bepillanthatunk. A Szöuli Művészeti Központ életre szóló színházi élményeket kínál, lehetőséget ad, hogy felfedezzük a koreai előadó-művészeteket és művészeket. A budapesti Koreai Kulturális Központ 2020-ban különleges, Korea-specifikus musicaleket és világhírű koreai komolyzenészeket mutat be, abban a reményben, hogy a koreai előadó-művészet közelebb kerül a magyar közönséghez.





melléklet