Santopalato - Szent szájpadlás

Látogatható: 2018. 05. 30 – 07. 31. / Helyszín: Koreai Kulturális Központ, Budapest 

Résztvevő művészek: Woo Jiwon, Fajgerné Dudás Andrea, Szabó Eszter Ágnes, Bozzai Dániel, Trapp Dominika, Fátyol Viola, Esterházy Marcell, Barakonyi Szabolcs, Lepsényi Imre, Poór Dorottya

Látogatható: 2018. 06. 01 - 06. 30. / Helyszín: Stúdió Galéria (Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület) 1077 Budapest, Rottenbiller u. 35. 

Résztvevő művészek: Antal Balázs, Bartha Gabó, Sz.A.F. (Mécs Miklós és Fischer Judit), Isaac Monté, Daniel Parnitzke, Marie Caye & Arvid Jense

Kurátor: Szalipszki Judit (Magyarország) 

Szalipszki Judit kurátor és kulturális munkás, jelenleg Rotterdamban és Belgiumban él. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet alapképzését követően kortárs művészeti galériák munkatársa, valamint szabadúszóként különféle művészeti események szervezője. Jelenleg a szaglás, az ízlelés és a tapintás érzékeire fókuszáló Art Sense(s) Lab (PXL) program résztvevője. Kurátorként elsősorban az ételekre és élelmiszerekre művészeti médiumként tekintő alkotók praxisa, valamint a társadalmilag elkötelezett művészet, a design és a gasztronómia határterületei foglalkoztatják.

Az étel - jó esetben - öröm és érzéki élvezet forrása; a közös élelmiszertermelés, ételkészítés és -fogyasztás pedig nemcsak hétköznapi, személyes cselekvés: közösségi esemény, társadalmi interakcióra alkalmat adó és a társadalmi kohéziót mikroszinten elősegítő szituáció. (Roos Tulen) A személyes, közösségi vagy nemzeti identitás egyik sarokköve: egy adott étel vagy ital fogyasztása a kulturális identitás gyakorlásának eszköze lehet, vagy éppen ellenkezőleg; az étel visszautasítása a politikai nyomásgyakorlás médiumává is válhat. A hagyományok és a kulináris örökség pedig nem feltétlenül csak recepteken és elkészítési módokon keresztül szállhatnak egyik generációról a másikra, hanem mikroorganizmusokon keresztül is.

A Szent szájpadlás munkacím a futuristák torinói éttermének nevére (Santopalato) utal. Az elsősorban Marinettihez köthető futurista konyha víziói a futurizmus második hullámában törtek a felszínre, ehhez mérten gondolataikat érdemes némi távolságtartással kezelni, hiszen nem kevés nacionalizmus és macsó hevület hatja át a kiáltványszámba menő, A futurista konyha címet viselő receptkönyvüket. Ugyanakkor harmincas évekbeli gasztronómiai elképzeléseik szinte megelőlegezik a molekuláris konyhatechnológiákat, a multiszenzorális kulináris tapasztalatokra való törekvést, valamint többek között előrevetítik a (fehérje)porok formájában történő, kevés idő- és energia-ráfordítással is hatékony táplálékbevitelt (Soylent), és mint így, sajátos aktualitással bírnak.

^{Woo Jiwon (KOR): Mother's Hand Taste (Son-mat)}

A Budapesti Koreai Kulturális Központ következő kiállítása a május 30-tól július 31-ig látogatható Santopalato. A két helyszínen megvalósuló tárlaton az ételre médiumként tekintő alkotók, valamint az étel és az étkezés kulturális, ökológiai és politikai aspektusaira reflektáló művészek és designerek vesznek részt. A kiállítás Szalipszki Judit kurátorral és a több mint ötven éves múltra visszatekintő, közel 450 képzőművészt, kurátort és művészeti szakembert tömörítő Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesülettel való együttműködésben valósul meg. A projekt a Koreai Kulturális Központ kiállítóterében (május 30 - július 31.), valamint a Stúdió Galériában (június 1 - június 30.) kerül bemutatásra.

Son-mat, az anyakéz íze

^{Woo Jiwon (KOR): Mother's Hand Taste (Son-mat)}

Woo Jiwon a kulináris kulturális örökséget a bio design eszköztárával tematizáló munkája a koreai son-mat, vagyis a „kéz íz" megragadását célozza. A son-mat a dél-koreai konyha fontos, a kulturális és kulináris identitáshoz kapcsolódó fogalma, mely az ételek puszta kézzel való feldolgozására utal.

Vajon miben rejlik az édesanyák és a nagymamák főztjének legendás íze? Miért is tartjuk sokszor a családtagok által készített fogásokat a legízletesebbnek, legotthonosabbnak? Woo Jiwon munkája ezekkel a kérdésekkel foglalkozik: a projekt a kulináris örökség és a kézen található mikroorganizmusok, illetve gombák közötti kapcsolatra fókuszál művészeti és tudományos módszerek segítségével, ezáltal kritikai nézőpontból reflektál a kulturális örökség eredetére, megőrzésére és az autenticitás fogalmára. A műegyüttes és a kutatás négy különböző országban élő koreai család tagjainak kezén található mikroorganizmusokat vizsgálja, hogy ezzel rámutasson arra, hogy az idősebb generációk „kéz íze” (son-mat) hogyan öröklődik vagy örökíthető tovább (a főzés során ugyanis rendre kézzel gyúrjuk, dolgozzuk meg az alapanyagot, legyen szó kimchiről vagy almáspitéről). A kulturális és kulináris örökség meglepő módon tehát nemcsak szájhagyomány vagy a tárgyi örökség útján hagyományozódik tovább, de mikrobiális szinten is. A kutatás és a művészeti projekt objekteken és különféle vizualizációkon keresztül mutatja meg ezt a folyamatot.

Fajgerné Dudás Andrea praxisában a női élet különféle léthelyzeteivel foglalkozik, performanszai keretében és festményein ezeket a többnyire hagyományosnak gondolt női szerepeket és sztereotípiákat aktivizálja és dekonstruálja. Gyakran él a provokáció eszközével; a női testtel és a házimunkával kapcsolatos szubverzió ételalapú műveinek is mozgatórugója. Performanszait minden esetben kifejezetten az alkalomra készített ruhában adja elő. Galaktotrophusza című sorozatának középpontjában az anyatej mint az elsődleges, alapvető táplálékforrás áll.

^{Fajgerné Dudás Andrea: Galaktotrophusza} 

A kiállításon találkozhatunk Szabó Eszter Ágnes, az eat art egyik prominens hazai képviselőjének műveivel, akinek munkásságában a kilencvenes évek második felétől az étel médiumként való alkalmazása kiemelt jelentőséggel bír. Bozzai Dániel korábbi kutatását folytatva a kenyér hagyományának kontinuitását, ökológiai és politikai szimbólumként való jelentőségét vizsgálja az európai kultúrkörben. Trapp Dominika installációjában a vizuális emlékezetünkbe ivódott viacolor térkövek törökmézből készült változata és a térkövek közül ki-kitüremkedő növényekre utaló növényhabarcs sajátos képzettársítása játssza a főszerepet.

(A Koreai Kulturális Központban látható művek.)

Bozzai Dániel: Crying Breads, Hiding Leavens                                             Trapp Dominika: Pavement Stones with Weed Grout     

Míg a Koreai Központban az étel kulturális összefüggései lesznek terítéken, addig a Stúdió Galériában látható művek elsősorban az élelem és az étkezés ökológiai aspektusaira reflektálnak. A Sz.A.F. (Mécs Miklós és Fischer Judit), vagyis a Szájjal és Aggyal Festők duója a Fluxus hagyományaiból táplálkozó, ételeket nyomokban tartalmazó akcióinak dokumentációi mellett kiapadhatatlan ételalapú ötlettárukkal fiktív szakácskönyv formájában találkozhatunk. Bartha Gabó a Hunyadi téri szabadtéri piac megmentését, valamint a tér jövőjével kapcsolatos párbeszédet ösztönző és aktívan elősegítő Kincsünk a Piac - Hunyadi tér kezdeményezés egyik motorja volt. A kiállításon ennek az időszaknak a lenyomata, egy személyes, vizuális fotókönyv-tárgy szerepel majd.

A Pigstrument a francia Marie Caye és a holland Arvid Jense közös munkája, melyet az alkotók „kutatási eszközként” határoznak meg, melynek segítségével megfigyelhetővé válik a malacok zenével és hangokkal kapcsolatos érdeklődése. Isaac Monté belga designer The Meat project című objektegyüttese az élelmiszerhulladék és a húsipar összefüggéseire világít rá: egy laboratóriumi eljárás segítségével lejárt szavatossági idejű bacon szalonna-szeleteket decellularizált, majd ezekből világítótesteket formál. Azzal, hogy Monté a húst mint alapanyagot megfosztja eredeti kontextusától (és anyagi minőségétől), az élelmiszer- és húsipar pazarló természetére hívja fel a figyelmet: mind a termelés, mind a szállítás/terjesztés és a fogyasztás területén. Daniel Parnitzke vizsgálódásainak fókuszában a mikroorganizmusok - gombák, kombucha, algák - állnak, és azzal kísérletezik, hogy ezekkel az élő anyagokkal hogyan lehetséges újfajta matériákat vagy éppen ételeket létrehozni. (A Stúdió Galériában látható művek.)

A kiállítás a Koreai Kulturális Központban ingyenesen megtekinthető nyitvatartási időben. A megnyitó ünnepség 2018. május 29-án 18 órakor kezdődik. Köszöntőt mond a Koreai Kulturális Központ igazgatója, Lee Dangkweon. Megnyitó performansz 18.30-kor: Gastro Casino, művész-krupié csoport.

GASTRO CASINO – Eat art esemény és teríték design

Ha azt halljuk, hogy „Ne játssz az étellel”, sokunknak az juthat eszébe, hogy vajon miért is ne? A főzés maga is lehet játék és szórakozás, az ételek elfogyasztása pedig közös élmény. Az étkező asztal akár játékasztal is lehet, ahol a játékosok körben ülnek, a háziasszony-krupiék osztják a zsetont és a játék menetében mindenki elkészíti saját vacsoráját.

A képzőművészekből és designerekből álló nemzetközi művész-krupié csoport, egy valóban szórakoztató vacsorát tervezett, ahol minden apró részlet a játék fogalma körül forog. A vacsora a játékasztalon zajlik, a teríték a pálya része, dobókockák nélkül nem készül el az étel. A művészek aktívan segítik a játékosokat, vajon a játék végén mindenki jóllakik?

Aki elszánja magát egy társasjáték vacsorára, már a belépésnél megkapja Alicia Craft porcelán tányérzsetonjait, amit az este folyamán használhat, és a Karai Györgyi által tervezett előételt... Nem fogtuk vissza magunkat, minden alkotó egy kicsit átlépte eddigi korlátait és körbejártuk a funkció és luxus témakört. Érdemes lesz játékosként és nézőként is részt venni és elsőként kipróbálni Magyarország első Gasztro design társasjátékát! Játssz az étellel! – átírjuk a szabályokat. Kockáztass és bízz a szerencsében! A tét magas, de a nyeremény garantált: egy élmény, ahol az étkezés aktusa egybefonódik a játékkal, a designnal és a konceptuális képzőművészettel. Egy happening, ahol vizuálisan is jól laksz. Vajon a ház mindent visz?

A képzőművészekből és designerekből álló nemzetközi művész-krupié csapat, azaz alkotók:  

Boldizsár Zsuzsa, Karai Györgyi, Szilágyi Csilla, Fajgerné Dudás Andrea, Szabó Eszter Ágnes, Syporca Whandal és Alicia Craft 

A Santopalato - Koreai Kulturális Központ & Stúdió Galéria kiállítás kísérő eseményeként Németh Ilona mutatja be a jelenleg a pozsonyi Kunsthalle-ban látható kutatásalapú kiállítását június 5-én 18 órától a Koreai Kulturális Központban. A projekt a szlovákiai cukorgyárak bezárásának társadalmi-gazdasági hatásával foglalkozik. Az esemény ingyenes és regisztráció nélkül látogatható.

​