- Időszak: 2024. 09. 06. - 11. 29. - Helyszín: Koreai Kulturális Központ - Együttműködő partner: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (A kiállítás grafikai tervezése a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem grafikus szakának hallgatóival közösen készült.) - Kiállító művész: Kim Su Yeon (Szöul Szellemi Kulturális Örökségének oktatója) A Kézzel teremtett idő – a hagyományos koreai díszítés, a dáncsang a 21. században című kiállítás Kim Su Yeon dél-koreai dáncsang művész egyéni tárlata, amelynek a magyarországi Koreai Kulturális Központ ad otthont 2024. szeptember 6-tól november 29-ig.  A művész a hagyományos koreai építészeti díszítést a használati tárgyaktól a természetes anyagokig változatos felületeken alkalmazza. A kiállítás Kim Su Yeon egyedi világa mellett a dáncsang művészet bemutatására is vállalkozik. A koreai hagyományos dáncsang alapvetően minták és színek alkalmazása faépületeken. A „régi építészet fenséges befejezéseként” is emlegetett dáncsangot nemcsak a hagyományos épületek megóvására használják, hanem ősi mítoszokat megelevenítő díszítésre is. ▲ Maricso A maricso (머리초, meoricho) az épület tartóagerendáinak végére festett motívum. A különböző elemekből álló dáncsang-motívumok alapvető eleme. Altípusait a központi virágminta és az általános szerkezeti forma különbözteti meg. A kiállításon bemutatott, tök formájú motívumot palack maricsónak nevezik. A dáncsangot a dél-koreai kulturális örökségvédelmi hivatal a nemzeti szellemi kulturális örökség részeként tartja számon. Kim Su Yeon YangYong-ho dáncsang mester tanítványa volt, és több mint húsz éve vesz részt királyi paloták, buddhista templomok és pavilonok restaurálásában országszerte. Kim az elmúlt 20 évben olyan neves műemlékek helyreállítási munkálataiban vett részt, mint a a Beopjusa templom Daeungbojeon, Ssanggyesa templom Daeungjeon, Gwanghwamun, Baekdamsa templom, Sinheungsa templom, Changdeokgung palota Gwanjeong pavilon, Jeju Gwandeokjeong pavilon és Gyeongbokgung palota Sojubang restaurálása, valamint más templomok és pavilonok helyreállításában szerte az országban. ▲ Dvetbák, szögletes mérőedény (készült a Szöul Főváros Szellemi Kulturális Örökség 31. számú Dancheong igazgatója Yang Yong-ho felügyelete alatt) ▲ Dáncsanggal bevont buk, szövőszék szerszám (készült a Szöuli szellemi kulturális örökség 31. sz. Dancheong mester YANG Yong-ho felügyelete alatt) Ezeknek a munkáknak köszönhetően Kim, akit évtizedek óta a modernitás és a hagyományok összekapcsolása foglalkoztatja, a dáncsang folyamatos mintázatában találta meg a művészi útját. Mintái, amelyek az elmélkedés és a kísérletezés révén érzékletes művekként születtek újjá, a művész világát tükrözik, ahol a fáradságos utazás és a végtelen kihívások a múlt, a jelen és a jövő idősíkjaiban bontakoztak ki. E belső út öt állomásán kalauzol végig a kiállítás. ▲Az egyik kümmun-selyem motívum, szálmiszoszülgüm (rizsszemes kötéses minta) Az idő metszéspontja állomáson a dáncsangot ismerhetjük meg eredeti műveken, videókon és szövegeken keresztül. Az idő felhalmozódása részben használati tárgyakra vitt dáncsanggal ismerkedhetnek meg a látogatók. Az idő folyása installációs egységben a művész számára meghatározó minta, a kümmun selyemminta kerül a fókuszba. Az idő peremén stáció a mindennapi élet textíliái érzékletes közelségbe hozzák a dáncsang világát. A Táguló idő címet viselő záró fejezet az alkotás és az élet kapcsolatával foglalkozik. ▲ Szövetre alkalmazott dáncsang A Koreai Kulturális Központ által rendezett kiállítás a művész világának bemutatásán túl egy új szakaszt nyit, egy olyan folyamatba visz, amely a művész által megmutatni kívánt és a közönség által várt dolgok metszéspontjában kezdődik. És ahogy Kim egykori mestere mondta, az „ezt az utat dokumentáló kezek már most is ragyogó pillanatokat teremtenek.”  

Lee Seungchul: koreai festő vagyok handzsi papírok, természetes színek, installációk   Időszak: 2024. 02. 26. - 06. 28. Helyszín: földszint és kiállítótér, Koreai Kulturális Központ Kiállító művész: Lee Seungchul (a Dongduk Női Egyetem professzor, a Kansong Művészeti Múzeum kutatója) Vendégkurátor: Seo Joo-hee (KBS Culture Caster, a Dongduk Női Egyetem adjunktusa) Szervező: Koreai Kulturális Központ Együttműködő partner: Dongduk Női Egyetem A Dél-Korea és Franciaország közötti diplomáciai kapcsolatok 130. évfordulója alkalmából 2016-ban Lee Seungchul olyan kiállításokkal szerzett elismerést, mint a Tissu-Bojagi a párizsi Cité Internationale des Arts-ban és a Paper of the Past for Tomorrow 2017-ben a Louvre-ban. Emellett 2018-ban Rómában részt vett a The Mystery of Color - Comparison of East and West című nemzetközi konferencián a Levéltári és Könyvtári Örökség Restaurálásának és Megőrzésének Központi Intézetében (ICPAL). Ezen események során elismerésben részesült a koreai handzsi és a koreai természetes festési technikák európai művészeti közösséggel való megismertetéséért.        ▲ Gőzölt papíreperfa kéreg, a handzsi alapanyaga (balra) / természetesen festett handzsi (jobbra)   Lee Seungchul kiállítása páratlan lehetőséget kínál arra, hogy egy helyen láthassuk a hagyományos koreai papír és a természetes festés témájában több mint 30 éve tartó kutatásának eredményeit. A kiállítás további aktualitása és jelentősége, hogy 2026-ban az UNESCO szellemi kulturális örökségként való nyilvántartásba vételét fontolgatják. A handzsit nemcsak a kulturális javak helyreállítására szolgáló anyagként ismerte el 2020-ban az Olasz Nemzeti Intézet a nyilvántartott örökség megőrzéséért és helyreállításáért (ICPAL, Istituto Centrale per la Patologia degli Archivi e del Libro), hanem a "Traditional Hanji UNESCO Intangible Cultural Heritage of Humanity Promotion Team" 2021 áprilisi elindítása után nemzeti szinten is erőfeszítéseket tettek a handzsi UNESCO-nál történő nyilvántartásba vételére. A koreai papír a hazai Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Szellemi Kulturális Örökség Bizottság Világörökségi Albizottságának nemrégiben tartott közös ülésén "koreai papír, hagyományos tudás és technológia" munkacímen került kiválasztásra, hogy nemzeti szinten felterjesszék az UNESCO 2024. évi jelölti listájára, hogy azt a későbbiekben szellemi kulturális örökségként jegyezhessék.  ▲ Ezer Buddha A magyarországi kiállítás a korábbi olaszországi (a római Koreai Kulturális Központban 2023 februárjától áprilisáig) és ausztriai (a bécsi Koreai Kulturális Központban 2023 májusától júliusáig) egyéni kiállítások sikerére épül. A budapesti a harmadik jelentős állomása Lee európai kiállításainak. Lee Seungchul művészi törekvéseinek középpontjában a hagyományos koreai anyag, a handzsi modern esztétikai szemléletű újraértelmezése áll. A handzsi fizikai tulajdonságait vizsgálva különböző, a koreai identitást szimbolizáló tárgyakat készített, köztük a Bölcsesség bódhiszattváját, a Holdkorsót és a Kelengyés ládát.  A budapesti kiállítás középpontjában a handzsi domborművekből aprólékosan megmunkált Ezer Buddha bemutatása áll majd, amelyre Európában még nem volt példa. A több mint háromszáz káprázatos koreai színnel büszkélkedő, szövetekkel díszített Tükörterem magával ragadó élménye lehetővé teszi a látogatók számára, egy végtelenített látványban kapcsolódjanak a természetes színárnyalatok érzékekre ható tapasztalatához.  A művészi tevékenységén túl Lee Seungchul kiváló régiséggyűjtő is, aki hosszú pályafutása során először mutat be a handzsihoz kapcsolódó műtárgyakat.  ▲ A színek erdeje (Tükörterem)    A kiállítás kísérő programjaként 2024. február 27, 28-án és 29-én Lee Seungchul kiállító művész és Chang Seong-woo hagyományos koreai papírkészítő mester tart workshopokat a Koreai Kulturális Központban a nagyközönség, valamint a kulturális örökség megőrzésében részt vevő szakemberek, például könyvtárak és múzeumok dolgozói számára.     ▲Csoszon-kori handzsi papírtekercs

Időszak: 2023. szeptember 29. – 2024. január 31. Helyszín: Koreai Kulturális Központ, első emeleti kiállítótér  Kiállító művészek: Lee Yoonhee, Ha Minseok, Ma Yeongshin, Ancco, Hong Yeongsik, Sooshinji Vendégkurátor: Shin Myeong Hwan, a Szöuli Nemzetközi Rajzfilm- és Animációs Fesztivál (SICAF) egykori ügyvezető igazgató helyettese, jelenleg a Koreai Képregény Társaság (Korean Comics Webtoon Society) vezetője, karikaturista, illusztrátor, a Dongguk Egyetem webtoon oktatója  Kapcsolódó események, szakmai programok:   Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 2023. szeptember 30., 17.00  Európa Pont, emeleti előadóterem  | 1024 Budapest, Lövőház u. 35.  Kerekasztal-beszélgetés a koreai képregény, a manhva közel százéves történetéről és a budapesti Koreai Kulturális Központ kapcsolódó kiállításáról, valamint a művészeti cserekapcsolatok lehetőségeiről. A meghívott dél-koreai alkotókkal Kránicz Bence, a 24.hu újságírója beszélget.  Az ipari forradalom idején a fejlődő nyomtatással született a mai értelemben vett képregény, karikaturisztikus tartalomként, ahogy az angol nyelvű comics kifejezés is utal erre. A modern technológia korral pedig megjelenik a digitális képregény, amelynek koreai elnevéze a „webtoon”. A koreai képregény története 1909-ig nyúlik vissza, a Daehan Minbo című lapban ekkor jelent meg először egy rajz, amelynek formája és jellege nagyon hasonlít a mai politikai karikatúrákra. Ezután más magazinokban és újságokban sorozatban jelentek meg ilyen képes tartalmak, amelyek fokozatosan népszerűvé váltak, egységesebb formát kezdtek ölteni, és amelyeket „illusztrációnak”, „töltőtollas fényképeknek” és „rajzos történeteknek” nevezték. 1923 után a képregényre a a japán漫画 (manga) elnevezés alapján a handzsa 漫畵 karaktereket használják, ami „szabadon, megkötések nélküli rajzot” jelent a (漫: szabad, korlátlan + 畫: rajz). Ahogy Nyugaton az angol comics kifejezés, úgy Dél-Koreában is humorra vagy szórakoztatásra összpontosító népszerű képes tartalmat jelent, ideértve a koreai digitális képregényt, a webtoont is, míg a graphic novel a szerzői, gyakran realista, kiváló grafikai és irodalmi értékkel bíró történetekre vonatkozik. A különböző elnevezések közötti határ gyakran elmosódik.  Jelen kiállítás művei között olyan képregények is szerepelnek, amelyeket könyvként adtak ki, miután webtoonként sorozatban jelentek meg, és fordítva. Tehát függetlenül attól, hogy a történetek milyen médiumban jelentek meg, mind manhvák, azaz sajátosan koreai képregények. Ha Minseok gyermek képregényei a klasszikus koreai gyermek képregények szellemes, fantáziadús és kalandos világát hozza közel, de mégis egy sajátos, szerzői stílusban. Lee Yoonhee, Ancco, Hong Yeonsik és Ma Yeongshin képregényei az illusztráció és az szöveg szempontjából is kiemelkedőek. A tinédzser képregény műfaji jellemzői, az akció, a harcművészet, a romantika és a fantasy elemek mind felbukkanak ezekben a művekben. Sooshinji Sarin, a menyecske a webtoon-platformoktól függetlenül, sorozatban jelent meg a szerző közösségi média felületein, ahol hamar nagy népszerűségre tett szert.  Ha Minseok Kán nyomozó kalandjai (The Great Adventure of Detective Khan) és Lee Yoonhee Nyár, tizenhárom évesen (Summer at Thirteen) című műveinek főszereplői gyerekek, és a sorozatot is gyermekek számára írták. Ha képregénye a klasszikus koreai gyermek képregények szellemes, fantáziadús és kalandos világát hozza közel számunkra, Lee pedig bájos írói fogásokkal tárja elénk egy kiskamasz mindennapjait és lelki működését. A könyvet a főszereplő kora ellenére felnőtteknek is melegen ajánlom. Ancco Rossz társaság (Bad Friends) és Hong Yeonsik És boldogan éltek, de kissé nehezen (Uncomfortably Happily) művei önéletrajzi alapú fikciók. Ancco regénye kamaszkori barátok történeteit meséli el. Főszereplői kaotikus és sötét helyzetekben találják magukat, az egyének vagy a közösség által elkövetett erőszakkal, fizikai és lelki bántalmazással szembesülnek. Az író finoman rajzolja meg az elveszettséget, a serdülőkor problémáit és ennek a társadalmi vonatkozásait, amiért Dél-Koreában és nemzetközi szinten is komoly elismerésben részesült. Hong valós tapasztalataiból fakadó története, amely egy képregényrajzoló házaspárról szól, akik a nyüzsgő nagyvárosi életet elhagyva vidékre költöznek, gondolkodóba ejt minket a valódi értékekről és a környezeti problémákról. Az eredetileg koreai nyelven megjelent és a hazájában jelentős Mai Manhva Díjat elnyerő képregény egyedülálló módon tárja fel az elbeszélő belső világát. Hong részletgazdagon, mégis egyszerűen mozgatja a szálakat, két élet történetét meséli el, amelyek lassan, néha kényelmetlenül, de végül boldogan bontakoznak ki. Sooshinji Sarin, a menyecske (Sarin) és Ma Yeongshin Anyukák (Moms) című képregényei a mai koreai nők helyzetével foglalkoznak. Sooshinji egy friss házas nő kihívásait sorozatokra bontva a saját közösségi média felületén osztotta meg, ami hirtelen nagy népszerűségre tett szert, rövid időn belül több mint hatszázezer követője lett. Az újdonsült asszonyt a patriarchális családi kultúrában ábrázolja, amivel a koreai társadalom érzékeny pontjaira világít rá, és arra sarkallja, különösen a hazai olvasókat, hogy maguk is rákérdezzenek ezekre a rögzült viszonyrendszerekre.  Ma Yeongshin Anyukák (Moms) műve a koreai társadalom szinte láthatatlan tagjainak, egy hatvanas éveiben járó, elvált hölgy és egy takarításból élő anyuka történetét meséli el. A szerző, aki meginterjúvolta saját édesanyját, plasztikusan mesél arról, hogy szereplői koreai nőként miként élték meg a szerelmet, a hűtlenséget, az árulást és a munka világát. A képregény igen kedvező kritikákat kapott hazájában és külföldön is, többek között a legjobb nemzetközi alkotás kategóriában elnyerte a képregény világ Oscarjának tartott, a Mad magazin alapítója után elnevezett Harvey-díjat.  A képregénynél nehéz jobb műfajt találni a mai élet jellegzetes történeteinek megragadására és elbeszélésére. Néha nagyítóként szolgál, hogy közelebbről ránézhessünk dolgokra, máskor görbe tükröt tart a társadalmunknak. Mi Dél-Koreában manhvának hívjuk azt, amit Magyarországon képregénynek neveznek, és noha a két kultúra merőben más, az emberek, akiket e különleges műfaj nyelvén keresztül megismerhetünk, mégsem különböznek annyira tőlünk. A kiállítás anyaga ugyanakkor lehetőséget nyújt arra is, hogy a látogatók megismerkedjenek a koreai társadalomban megbúvó konfliktusokkal és különbségekkel is. 

2023. 04. 03. - 06. 30.  Koreai Kulturális Központ Együttműködő partnerek: Art Space LUMOS, Budapest FotóFesztivál, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kiállító művészek: MIN Byunghun, KOO Bohnchang, OH Heinkuhn, LEE Sunmin, YOON Jeongmee, BYUN Sooncheol,  PARK Hyunggeun,  HAN Sungpil, LEE Jeonglok, Area PARK,  KIM Seunggu, JUNG Jihyun   A kiállítás a Budapest FotóFesztivál 2023 hivatalos programjának része. A tárlat katalógusa online is elérhető. Kapcsolódó esemény: Artist Talk / Beszélgetés a kiállító művészekkel és a tárlat kurátorával Jelen kiállítás 12 kiemelkedő koreai fotóst mutat be, akiknek a munkáin keresztül a ’80-as évek végétől kezdve nyomon követhetjük a koreai kortárs fotográfia fejlődését. A kiállító művészek különböző generációkhoz tartoznak - az úgynevezett 586-os generációtól az ezredfordulósokig -, így akár 30 év korkülönbség is akad köztük, és jelenleg is aktívak. A mostani kiállítás kaleidoszkópikus módon, a koreai fotográfia fontosabb irányait öleli fel az elmúlt 40 évből. A változás és a folyamatosság dinamikájának megjelenítése mellett a tárlat arra is vállalkozik, hogy átfogó képet nyújtson e korszakról, miközben a művészek egyéni útkereséseire is figyelmet fordít.  KOO Bohnchang: Lélegzet 5. 1995 Noha a kiállító fotóművészeknek eltérő a fotográfiához való viszonyulása, és más foglalkoztatja őket, az ember, az emberiség és a természet témáin keresztül bizonyos vonatkozásban Korea kulturális és szociokulturális földrajzát mutatják be.  Az összkép sokszínű és hibrid, a múlt és a jelen keveredik, különböző ideológiák és irányzatok léteznek egymás mellett. Ez látható a tájképekben, a fotóalanyok és az ezeket megfigyelő-létrehozó fotográfusok tekintetében is.  OH Heinkuhn: Gyöngysort viselő adzsumma, Szöul, Dél-Korea, South Korea, 1997 A portrékon az emberek főként társadalmi kódokat feltáró jelenségként, a korszak ideológiáit manifesztáló, absztrakt alakokként jelennek meg. Eközben a természetfotókon kibontakozó tájak a művész egy adott társadalmi struktúrához tartozó, egyéni képét vetítik ki. A természetfotó, amely az egyén tekintetétől függően különböző kifejezési formákat ölt, a művész belső tájképeként és a korszakra adott válaszaként értelmezhető. LEE Sunmin: Shin I-song háza, látogatás az ősök sírjánál, Dogye, Kangvon-tartomány, Dél-Korea, 2005 A 12 fotóművészt felsorakoztató Összefüggések: ember és természet egyedülálló koreai kortárs fotókiállítás Európában. A tárlat 150 alkotáson keresztül a koreai fotográfia közel negyven évét mutatja be, miközben a kiállító művészeket, így Korea természetét, társadalmát, kultúráját is közelebb hozza a látogatókhoz.  KIM Seunggu: Uszoda, Szöul, Dél-Korea, 2016

A MI HÁZUNK, A MI UTCÁNK Múltidéző séta a Frankel Leó út mentén 2022. november 24-től Koreai Kulturális Központ, multifunkciós terem Intézetünk pontosan három éve, 2019 novemberében költözött a Frankel Leó útra. Az épület akkor már állt, 1992-ben irodaháznak épült, később a Közép-európai Egyetem vette birtokba és használta hosszú évekig.  Otthonra leltünk itt, szeretjük a környéket, a Duna közelségét, a karnyújtásnyira emelkedő Rózsadombot, a fürdőket, így nemcsak a saját házunk, hanem az utcánk története is fontos számunkra. Kíváncsiak voltunk, hogy kik laktak errefelé korábban, milyen volt az utca, a környék hangulata, milyen épületek szegélyezték az Óbuda felé vezető, stratégiai fontosságú útvonalat, amelyet a fürdők miatt évszázadok óta sokan látogattak.  Levéltári dokumentumok és régi fényképek segítségével felidézzük a Frankel Leó út és szűkebb környezetének múltját. Kezdjük a sétát a ma is működő Bambi Eszpresszóban egy duplakávéval, majd az aluljárón keljünk át a Mártírok útján. Elhagyva a Vidra utcát, menjünk végig az Irgalmasrend betegápoldájának régi tömbje mellett, és nézzük meg a Gül Baba türbét a köré épített Wagner-villával. A legendás Kisbuda étterem kerthelyiségében, a vadgesztenye fa lombjai alatt üldögélve ehetünk egy finom halászlét, és ha szerencsénk van, Marcello Mastroiannival is összefuthatunk. A Lukács fürdő parkja innen csak pár lépésnyire van, képzeletben meg is mártózhatunk a meleg vízben, vagy andaloghatunk a parkjában, de választhatjuk az Irgalmasrend által vezetett Császár fürdő valamelyik medencéjét is. A Malom-tó hatvanas években épült bisztrójának teraszán felfrissülhetünk egy bambival, majd egy évtizedet előre szaladva megnézhetjük az épülő Komjádi uszodát. A sétát a Zsigmond tér környékén száz évvel ezelőtt álló földszintes lakóházaknál fejezzük be. Sok részlet ismerős lesz, de minden kapualj és szeglet rejthet feledésbe merült történeteket, amelyek csak akkor maradnak fenn, ha lakóik felidézik és továbbadják őket.  Kellemes időutazást kíván a Koreai Kulturális Központ! A kiállítás ingyenesen megtekinthető nyitvatartási időben. A kiállítás online brosúrája ITT lapozgatható.