Szervező: Koreai Kulturális Központ

Időszak: 2024. 04. 04. - 07. 03.

Kiállító művész: Lee Jungsook 

Helyszín: Koreai Kulturális Központ, kiállítótér

A hímzés nagy múltra tekint vissza, egészen az ókori Egyiptomig és Kínáig, a Kr. e. 20–30. századig. Ez a kézműves technika világszerte elterjedt, és szoros kapcsolatban áll a mindennapi élettel. Az évszázadok során a hímzés folyamatosan fejlődött és egyedivé vált az egyes országok, régiók és népcsoportok sajátos stílusa szerint. Így a hímzés egyszerre praktikus eszköz és művészi kifejezés, amely lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk a különböző korszakok és nemzetek stílusjegyeit.

A koreai hímzés is hosszú története során kialakította jellegzetes stílusát és esztétikáját. A hímzés különösen a Csoszon-dinasztia (1392- 1910) idején nemcsak a mindennapi használati tárgyakon, például ruhákon és ágyneműkön jelent meg, a királyi udvarokban és a köznép körében egyaránt, hanem műalkotásként is, például paravánokon, falitekercseken és bekeretezett képként. Ebben az időszakban a hímzés nemcsak díszítő szerepet kapott, hanem a társadalmi státuszt, a vallást, a politikát, a társadalmi viszonyokat és a kortárs kultúrát is tükrözte. A hímzésmintákon keresztül az uralkodó osztály és a köznép alapvető vágyait és törekvéseit is megismerhetjük.

A Királyi palota kiállítás, amely szimbolikus címével a koreai hímzés történetét és művészi értékét idézi meg, Lee Jungsook munkáit mutatja be, amelyek újraértelmezik a Csoszon-kori udvari hímzéseket. Ezen keresztül a koreai hímzés egyedülállóan finom szépsége és mély kulturális jelentősége tárul elénk.

Az itt látható alkotások három fő témakörbe sorolhatók. Elsőként Csoszon-kori udvari hímzések mai megfogalmazásaival, majd használati tárgyakat díszítő munkákkal, például bodzsági csomagoló kendőkkel találkozhatunk, végül pedig a buddhista motívumokon keresztül a koreai hímzés vallási vonatkozásain szemlélődhetünk. 

Lee több mint negyven éve foglalkozik hímzéssel, és pályafutása során eredeti művészi világot teremtett: a hagyományos koreai hímzést modern érzékenységgel és kifejezésekkel gazdagítva nemzetközi elismerést szerzett. 

▲ Bodzsági mandala motívummal

A koreai hímzés egyik jellegzetessége a finoman kidolgozott, részletgazdag ábrázolás és a háromdimenziós hatás. Gyakran használnak természeti motívumokat – virágokat, madarakat és más állatokat –, valamint szimbolikus és szerencsehozó mintákat. 

Érdekes párhuzam figyelhető meg a magyar népi hímzéssel, különösen a kalocsai hímzéssel, amelyet élénk színkontrasztok és gyakori virág- és növénymotívumok jellemeznek. Például a piros rózsa a szerelem és a szépség, a tulipán pedig a nőiességet jelképe. 

Hasonlóan, a koreai hímzésben az állatok, növények és írásjelek különféle jelentéseket hordoznak: a sárkány misztikus erejével az uralkodó, a bazsarózsa a gazdagság és dicsőség, a daru a hosszú élet jelképe.

▲Buddhista védőszellem kötéllel

Lee Jungsook bodzsági munkái különösen figyelemre méltók: a kortárs motívumokkal díszített, de hagyományos technikával hímzett koreai textil, amelyet elsősorban csomagolásra (ajándékozásra, szállításra, tárgyak megóvására) használnak, egyszerre képviselik a tradíciót és a modernitást. A bodzsági (보자기) különlegessége, hogy további jelentéstartalommal is bír, mivel kiejtésében hasonlít a bok szóhoz, amely koreaiul szerencsét vagy áldást jelent, ezért használatának egyfajta védelmet és pozitív energiát tulajdonítanak. A hangsúly a csomagolás és a körülzárás aktusán van, tehát nem maga a bodzsági hordozza a szerencsét vagy bármilyen más kedvező körülményt, hanem az a cselekedet, hogy valamit becsomagolnak vele, és az e cselekedet mögött álló szándék az, ami megtestesíti a bok fogalmát.

Lee munkáiban az absztrakt formák és a koreai kulturális hagyományok ötvöződnek, megmutatva a hímzés kortárs jelentőségét és az alkotó páratlan kifinomultságát.

A Királyi palota kiállítás a koreai királyi udvari hímzés történelmi és kulturális jelentőségét kívánja megvilágítani, valamint ennek a díszítő eljárásnak a szépségét, amely Lee Jungsook művészetén keresztül összeköti a hagyományt és a modernitást. 

▲ Bodzsági a hosszú élet szimbólumaival