Időpontok: október 22. , október 29. , november 5. , november 12. 

Helyszín: Károlyi-Csekonics-palota (Aula) 1088 Budapest, Reviczky u. 6. 

Együttműködő partner: Károli Gáspár Református Egyetem 

Az előadások angol és koreai nyelven zajlanak, magyar szinkrontolmácsolással. 

Az események ingyenesek, de a korlátozott helyek száma miatt regisztrációhoz kötöttek. 

A Koreai Kulturális Központ 2023 tavaszán indította el a Koreai szalon nevű kultúraelméleti kérdésekkel foglalkozó programját. A sorozat célja, hogy az egyre népszerűbb koreai kulturális jelenségek mögé nézzen közérthető, de kritikus módon. 

Az eddigi előadásokban dél-koreai és nemzetközi meghívott szakértők segítségével próbáltunk megérteni sajátos koreai fogalmakat és kulturális, társadalmi folyamatokat. Volt már szó a koreai népzene és nemzeti identitás összefüggéseiről, a kpop komplex - gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális - hatásairól, valamint a konfucianizmus és a konzumerizmus feszültségének hatásáról a női szerepekre. Az előadásokat minden ízben Q&A követte, és arra is volt példa, hogy az előadás és beszélgetést koncert is kísérte (a kpop esetén például a műfaj kezdetének is tekinthető 1930-as évek koreai dalaiból játszott egy dél-koreai együttes).

A 2024-es őszi félévben négy egymást követő kedden alapvetően azon próbálunk fogást találni, hogy miként lehet jól létezni a mesterséges intelligencia térhódítása, az információáradat és a széttartó társadalmi struktúrák közepette. 

A négy dél-koreai előadó, akik a filozófia, ökológia, az informatika, a politikatudomány és az esztétika felől érkeznek, minden alkalommal a mindannyiunkat érintő aktuális kérdések más-más aspektusával foglalkoznak. Az előadásokat követően egy-egy hazai gondolkodó teszi fel az első kérdéseket, mondja el benyomásait a hallottakról nyilvánosan. Az alkalmakra mindenkit szeretettel várunk, akit foglalkoztat a jövő, ami néha még észrevétlenül, de nyomokban már a jelenünk része. Az előadásokon kifejezetten törekszünk arra, hogy noha jelentős akadémikusok vezetésével zajlanak, közérthető módon beszélgessünk a mindannyiunkat érintő témákról. És bízunk abban, hogy a koreai-magyar párbeszédben izgalmas kulturális, gondolkodásbeli különbségek is kirajzolódnak, amire Magyarországon ebben a témában még nem volt példa. 

A programsorozat megvalósításához ezúton is köszönjük a Károli Gáspár Református Egyetem együttműködését! 

Choe Jae-chun: Az egységes tudománytól a technikafilozófiáig

Choe Jae-chun ökológus, filozófus, a szöuli Ewha Womans University professzora. Hazájában az egyik legnépszerűbb tudós tanár, és aktív szerző is. Többek között ő fordította le koreaiara Edward O. Wilson Consilience: The Unity of Knowledge könyvét (magyarul Minden egybecseng - Az emberi tudás egysége címmel 2004-ben jelent meg, Ajkai Adrienne, Farkas György és Kurkó Noémi fordításában, a Typotex Kiadó gondozásában). 

Aki elsőként kérdezi: Pléh Csaba, pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományok Tanszékének professor emeritusa

Időpont: október 22. kedd, 18:00-20:00

Helyszín: Károlyi-Csekonics-palota (Aula) 

Regisztráció

Park Taewoong: A mesterséges intelligencia az új ipari forradalom korában 

Park Taewoong az egyik legrégebbi dél-koreai informatikai kiadó, a Hanbit Media igazgatótanácsának elnöke. Az információs és kommunikációs terület fejlődéséhez való hozzájárulása elismeréseként 2021-ben megkapta az Ipari Szolgálati Érdemrendet. A mesterséges intelligencia, robotika témakörében több könyvet is írt, az erről szóló nyilvános viták rendszeres résztvevője. 

Aki elsőként kérdezi: Lovász Ádám, filozófus és társadalomelméletíró, az Absentológia nevű ismeretterjesztő Facebook-oldal társalapítója és társszerkesztője

Időpont: október 29. kedd, 18:00-20:00

Helyszín: Károlyi-Csekonics-palota (Aula) 

Regisztráció

Seulki Lee-Geiller: Hogyan formálja a demokráciát a mesterséges intelligencia?

Seulki Lee-Geiller a Yale Egyetem Társadalmi és Politikai Tanulmányok Intézetének munkatársa, Dél-Koreában, az Egyesült Királyságban, és az Egyesült Államokban is tanít. 

Kutatási területe a technológia, a fenntartható fejlődés és a kormányzás egymásrahatása. Határozottan hisz az oktatásban, mivel az a családja minden generációját új lehetőségekhez juttatta; nagyszülei átélték a koreai háborút és apja pedig aktívan részt vett a demokratizálódási mozgalomban. 

Aki elsőként kérdezi: Prof. Dr. Boros Gábor, Széchenyi-díjas filozófiatörténész, az MTA doktora, a Károli Gáspár Református Egyetem Szabadbölcsészet Tanszékének vezetője.

Időpont: november 5. kedd, 18:00-20:00

Helyszín: Károlyi-Csekonics-palota (Aula) 

Regisztráció

Park Kooyong: Hová tart a művészet és technológia kapcsolata?

Park Kooyong  a németországi Würzburgi Egyetemen szerzett filozófiai doktori címet, és jelenleg a dél-koreai Csonnam Nemzeti Egyetem tanszékének professzora.

Aki elsőként kérdezi: Kőszeghy Flóra építész-képzőművész, AI-művész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója, az AI Summit 2024 előadója

Időpont: november 12. kedd, 18:00-20:00

Helyszín: Károlyi-Csekonics-palota (Aula) 

Regisztráció