Koreai miliő a másik tekintetén keresztül
Helyszín: Koreai Kulturális Központ, Kiállítótér
Látogatható: 2021. október 22 - 2022. január 28.
Főszervező: Koreai Kulturális Központ
Koreai támogatók: Koreai Iparművészeti és Design Alapítvány, Koreai Kulturális Örökség Alapítvány
Magyar támogatók: Szépművészeti Múzeum, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
A kiállításon Goo Bonchang, Kim Jeonwook, Lihan, Park Seonggeuk, Ahn Siseong, Eom Joowon, Lee Gijo, Lee Eunbeom, Heo Sangwookés Bozóky Dezső munkáit tekinthetik meg a látogatók.
Ingyenes, magyar nyelvű tárlatvezetések (a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött):
Jelen kiállítás a Koreai Kulturális Központ hagyományos kultúrát bemutató sorozatának részét képezi. A koreai építészeti és étkezési kultúra különleges elemeinek bemutatásával az érdeklődők ezúttal e távoli ország szociokulturális vonatkozásaival ismerkedhetnek meg. A nagy múltú koreai és magyar művészeti intézmények együttműködésével megvalósuló kiállítás három szekcióra tagolódik. Az A szekció a Koreai mesterek asztala elnevezést kapta, és a Koreai Iparművészeti és Design Alapítvány koreai hagyományos kultúrát világszerte népszerűsítő, Mindennapi élet című programsorozatának részeként érkezik Budapestre. A B szekcióban a tradicionális koreai ház külső és belső építészeti felépítésével ismerkedhetünk meg. Emellett a koreai kerámiaművesség reprezentatív képviselői, az onggi edények és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum ritkán látható fotógyűjteménye, Bozóky Dezső hajóorvos a Koreai Császárság végnapjait megörökítő felvételei is bemutatásra kerülnek. A C szekció lenyűgöző felvételei a Kulturális Örökség Tartalomgyártási Projekt részeként készültek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Koreai Kulturális Örökségvédelmi Alapítvány megbízásából. A legmodernebb videózási technikával készült, ultranagy (ultra-high definition, UHD) panorámafelvételek a Koreai-félsziget természeti örökségét mutatják be.
Mindennapi élet, Koreai mesterek asztala
A mesterek asztalán kiállított kortárs iparművészeti alkotásokon keresztül a hagyományos koreai étkezési és tálalási kultúra szellemiségével ismerkedhetünk meg. Több érzékszervünkre is ható, modern köntösbe bújtatott élményben lehet részünk, ahogy a tradicionális módon terített asztal mellett vetített videókat és Goo Bonchang fotóművész alkotásait szemléljük, melyek a koreai kultúrában és hiedelemrendszerben központi szerepet játszó színszimbolika gasztronómiában is felfedezhető hatását interpretálják.
Mesterek asztala (2mx4m)
Obangszek, hansik
A hagyományos koreai színskála öt alapszínből (fekete, fehér, sárga, piros, kék) áll, melyeket együttesen obangszeknek neveznek. Ez az öt szín jelképezi az öt elemet és égtájat (az ötödik “égtáj” a középpont). A hozzájuk kötődő szimbolika mélyen gyökerezik a két egyenlő és egymást kiegészítő erő, a jin és jang filozófiájában. A kölcsönhatásukból keletkező erő hatja át az univerzumot és tartja fenn a változás, teremtés és pusztulás örök körforgását. Ez a kozmológiai rend a színek révén a koreai étkezési kultúrában is kifejeződik. Jelen van a rizs, a só és a porcelán harmóniát sugárzó, tiszta fehér fényében, a hínár és a tengeri alga sötét ragyogásában (fekete), a krizantém, a kender és a ginko vibráló élénkségében (sárga), a fűszerpaprika izzó vörösében (piros) és a ssam nevű, őshonos levélzöldségek tónusaiban (kék). Goo Bonchang alkotásaiban az ételek és alapanyagaik az évkör tizenkét hónapos bontása mentén ábrázolja. Művészi látásmódja és kompozíciós technikája különleges módon fedi fel a hagyományos konyha alapanyagainak és a belőlük készülő ételek történeteit.
Átlesve a falon, „Fehérruhás, cilinderes emberek...”
A 20. század hajnalán csupán néhány magyar látogató fordult meg a Koreai-félszigeten – köztük Dr. Gáspár Ferenc (1861-1923), Hopp Ferenc (1833-1919) és Vay Péter (1863-1948), akik Korea egy rövid ideig tartó, átmeneti időszakának voltak szemtanúi. Az 1860-as évek végétől az 1880-as évekig ment végbe az ún. kaehang (ejtsd keháng), vagyis a kikötők megnyitásának folyamata. Ekkorra a formálisan még független Csoszon Királyság valójában már a Japán Birodalom befolyása alatt állt. Néhány évvel később, 1908-ban Dr. Bozóky Dezső (1871-1957) hajóorvos érkezett a Koreai-félszigetre a Kaiser Franz Josef I. hadihajó fedélzetén, és dokumentálta fényképein a Koreai Császárság végnapjait.
Bozóky Dezső: Szöul látképe (1908, Kézzel színezett üvegdia másolata)
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban őrzött fotógyűjteményt 2019-ben a Koreai Köztársaság és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulójának alkalmából tekinthette meg a koreai közönség Magyarország Szöuli Nagykövetsége és a múzeum közös szervezése nyomán létrejött kiállításon. A most Magyarországon is bemutatásra kerülő fotográfiák különleges módon, egy nyugati utazó szemén keresztül engednek bepillantást a végnapjait élő Koreai Császárság mindennapjaiba, és segítenek megérteni ezen időszak történelmi kontextusát.
A koreai táj és a csúcstechnológia találkozása
Az itt bemutatott felvételek páratlan lehetőséget teremtenek a Koreai-félsziget természeti csodáinak és élővilágának megismerésére. Az ország lenyűgöző természeti örökségét ultranagy felbontású (ultra-high definition, UHD), csúcstechnológiás panorámafelvételek mutatják be. A modern technológia mágikus ereje az időt egyszerre sűríti össze és tágítja ki, felfedve a koreai vadvilág titkait.
A 12K time-lapse (fotózási technika, mely során a hosszú idő alatt rögzített képeket vetítéskor rövid időn belül játsszák le) és 4K nagysebességű fényképezési technika révén eddig sosem látott minőségű dokumentumfilm született.
A Csoszon-dinasztia uralkodói temetkezési helyük köré gyakran telepítettek erdőket és alakítottak ki páratlan szépségű erdei ösvényeket, bizonyítva hatalmuk és halhatatlanságuk. Az így létrejött Sareung, Hongneung, Jangneung és Taekangneung királysírokat és a hozzájuk tartozó erdei utakat ma a Koreai-félsziget jelentős természeti kincsei között tartják számon. Népszerű úticélok közé tartozik továbbá a Bijarim-erdő (Pyeongdae, Jeju), a Soswaewon-kert (Damyang), Komanaru (Kongju), Sinduri tengerparti homokdűnéi (Taean) és a Jusangseolli-szikla (Jeju), ahol a természetkedvelők szintén lenyűgöző kilátásban gyönyörködhetnek.
A felvételek révén ritkán látott jelenetek tárulnak elénk, ahogy a kecskék barangolnak a természetben, egy fekete harkály rikoltozik, koreai foltos márna úszik a hegyi patakban, eldugott tisztások erdei virágai bontogatják szirmaikat a Seorak-hegyen, vagy szerelmes szentjánosbogarak villódzó, színes kavalkádja táncol a Tejút csillagai alatt Muju vidékén. Felfedezhetjük a Nakdong-folyó egyedülálló deltájában kialakult Eulsuk-szigetcsoportot, a Naeseong-folyó aranyló homokpadjait és az Upo-lápot, ahol a folyó eróziója és hordaléklerakása révén folyton változó, utánozhatatlan ökoszisztéma jött létre.
- melléklet
